Megosztás:

A Vízöntőnek már a neve is meglepetést rejt, hiszen nem a víz, hanem a levegő elemhez tartozik. Annak is a szilárd minőségéhez. A mozdulatlan lég. „Mit csinál a szél, amikor nem fúj?” Ez a kérdés megakasztja a hétköznapi gondolatfolyamot. Ez is a célja, hogy meghökkentsen, zavart keltsen. Hogy „egy szinttel feljebb” lépve, intuitív úton hozzon friss felismerést. Ahogy egy zen koan. Az igazi közege az éter, amit a vízöntő fiú a szellemi szférából önt, két korsójából. 

Jelképe, két hullámvonal egymás felett, ami a nyugtalanságát fejezi ki, mutatva a jegyben született ember érzékeny idegrendszerét. Másrészt az égi és földi világ párhuzamosságát: „ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, és ami lent van, az megfelel annak, ami fent van.„ Ez a fajta analógiás gondolkodás segíti őt az összefüggések megértésében. Egyben ez adja kissé hűvös, távolságtartó viselkedését is, hiszen egy felhő szélén ül az emberek felett, lenézve mindennapi játszmáikra. Ő tudja, hogy mindegyik ugyanoda vezet. Ha mégis lejön, hogy zsenialitása sziporkázzon, nem sokáig marad, nehogy gúzsba kösse egy kapcsolat, hiszen akkor nem lehetne „szabad madár” többé. Valahogy nem is tudunk a természetben élő madarakkal közvetlen kapcsolatot kialakítani… 

A függetlenségének megőrzése annyira fontos számára, hogy ritkán házasodik meg, akkor is inkább egyenrangú, baráti kapcsolatot alakít ki. Ahogy az élet más területein, úgy a társkapcsolatban is kiszámíthatatlan. Olyan, mint a csuklás. Csak két dolgot nem tudni róla: mikor jön, és mikor múlik el. Laza, könnyedségre vágyik, ahol az elsődleges kapcsolódási pont a másikkal, az intellektus. Nem igazán emocionális ember, hiszen az érzelmek azt a veszélyt hordozzák, hogy belebonyolódhat egy kapcsolatba, ami kötöttségekkel járna. Olyan jellegű viszony passzol hozzá, melyben a saját szabadsága is megvalósulhat. Tehát a közös programok mellett, sajátja is van. A szexualitásban is különc. Különleges pozitúrák, szokatlan helyszínek, bizarr játékok. 

Nem bírja a korlátozást, pláne ha az nem az emberek javát szolgálja, hiszen erősen humánus beállítottságú. Ezért a szociális területeken is megtalálhatjuk, pl. mint hajléktalan gondozó. Szereti az embereket, viszontszeretni kevésbé hagyja magát és ezek a kettősségei a közösségekben is megnyilvánulnak. Bár saját maga lelkes közösségi alkotó, a többiekkel egyszerre egyenrangú és kívülálló. 

Gondolkodása is impulzív, ugyanakkor folyamatokat lát. Villámcsapásszerűen jönnek a felismerései, aztán ha elmélyed benne, és a kivitelezés is izgalomban tartja még, ontja magából a zseniális felfedezéseket. Gyakran (őrült) feltalálók. Ma leginkább az informatika, a számítástechnika, a (szórakoztató) elektronika világában lehet őket megtalálni. Hiszen virtuálisan akarják pótolni a szeretetet... Ez egyben Vízöntő kortünet is. A megismerés vágya, távoli jövők felé hajtja, ezért az ő műfaja a sci-fi, az űrkutatás. Nőknél, sokszor irodalmi érdeklődésben testesül meg a humánus szemléletmód.   

Bolygója az Uránusz, melynek pályája a naprendszerünkben egyedülálló módon, kilóg az ekliptika síkjából. Különbözni akar, ugyanakkor a rendszer része. Szükség is van rá, hiszen nélküle aligha lenne megújulás, változtatni akarás. Az ilyen uránuszi emberek sokszor megelőzik a korukat, ezért gyakran bolondnak tartják őket (Galilei, Einstein). Viszont épp ők lendítik előre a fejlődést. Nagy dolgokra képesek, miközben görbe tükröt tartanak elénk, rámutatva a hibáinkra (Cseh Tamás, Eperjes Károly). 

Belső hajtóereje, hogy rámutasson az egó abszurditására. Hogy leleplezzen, és újraértelmezésre késztessen. Ahogyan Szepes Mária fogalmazta meg: „Nézd meg az embert! Kívül, rang és név, belül hús és víz.” Feladata, hogy felszabadítson, megújulásra késztessen, ne hagyjon bemerevedni. Ha viszont ragaszkodunk a megszokott, de rossz beidegződéseinkhez, kapcsolatainkhoz, akkor a tudattalanba kényszerülve, aknamunkába kezd. Például egy partnerkapcsolatban, ahol nem akarunk váltani, gyakran a másik csal meg, hagy el. 

A humor, a bolondozás is jellegzetesen uránuszi, ahol kinevethetjük magunkat és a világot. Pl. a Monty Python Repülő cirkusza.

Az udvari bolondnak volt csak szabad kimondani az igazságot. Korlátlanságot élvezett, túl volt a társadalmi szerepeken. Jó példája Mátyás király és udvari bolondja találkozása.

Jó királyunk, a palota erkélyéről tekint alá szerelmes hazánkra.

Egyszercsak egy csörgősipkást lát sietni a kapun béfelé.

-Hová oly sietve komám?

-Hát a király eleibe, komám!

-Akkor bíz’ ne siess, mert ide bolond be nem teheti a lábát!

-Hát akkor te, hogy mentél be komám?

-Kutyateremtette! Ne lássam többé, e bolond ábrázatját!

Ekkor a bolond a hátsó fertályát mutatja jó urunk felé.

-Őrség! Elfogni az arcátlant!

-Hát nem Te mondád, hogy nem akarod látni a képesebbik felem?!

-Felkötni!

-De hát bolond dolog, felkötni egy bolondot! Legalább a fát melyen végzem, hadd válasszam ki magam!

-Utolsó kívánságod lészen ez!

Ekkor kiválaszt egy térdig érő facsemetét… Látván, hogy nem tud kifogni a bolondon, udvarába fogadja és örök barátságot kötnek.